Ha a bal a jobb… – balkezesek írása

A balkezesség egyes becslések szerint manapság megközelítőleg minden 6. embert érintő jelenség. (Ez az őskorban még 50 % volt.)

Hogyan ismerhetjük fel magunkon vagy gyermekünkön? Mivel jár, ha valaki balkezes? Miben lehet kiemelkedő, mire kell figyelnie? Egyáltalán, mi határozza meg, hogy valakinek a bal a jobb keze?

Kialakulásának okaira többféle teória létezik. Egyrészt a háttérben genetikai tényezők állhatnak, ugyanis megfigyelték, ha egyik szülő balkezes, akkor 48% valószínűséggel lesz a gyermek is az. Azonban nem tisztán öröklődő jelenség, ugyanis ha mindkét szülő balkezes, akkor is csak 54 % az esély, hogy közös gyermekük is balkezes lesz. A jelenség mögött tehát a genetikán túl más okok is felfedezhetők: hormonális okok, magzatkori elhelyezkedés vagy anyai tesztoszteronszint, amelyek mind-mind közrejátszhatnak az agyféltekei dominancia és ebből eredeztethetően a balkezesség kialakulásában.

A balkezesség ugyanis jobb agyféltekei dominanciára utal.

Ennek köszönhetően a bal kezükkel ügyesebbeknél a jobb agyfélteke általi működés erősebb:

bonyolultabb téri- és zenei minták megjegyzésében jobbak jobbkezes társaiknál, gondolkodásuk intuitív, szintetikus, kreativitás, jó térlátás, művészi hajlam, humán beállítódás, empátia, erős érzelmi- és ösztönélet jellemzi őket, érzékenységgel, introvertáltsággal párosultan.

 

❓Hogyan tudjuk eldönteni, hogy balkezesek vagyunk-e?

Az 1971-es, R.C. Oldfeld nevével fémjelzett Edinghburg-i lista alapján megnézhetjük, hogy melyik kezünket használjuk az alábbi 10 tevékenység során: 1. írás, 2. rajzolás, 3. dobás, 4. ollóhasználat, 5. fogkefe-használat, 6. késhasználat, 7. kanál használata, 8. seprűvel seprésnél felső kéz, 9. gyufa meggyújtásakor gyufaszál használata, 10. doboz kinyitása, tető megfogásával. Bal kéz használata esetén -1 pontot, jobb kéz esetén +1 pontot adva összeadjuk az értékeket és a balkezes értékből kivonva a jobbkezes értéket, osztjuk tízzel és szorozzuk százzal. Az így kapott lateralitás hányados alapján az emberek öt csoportba sorolhatók:

• teljesen balkezesek (-50 és -100 pont között)
• enyhén balkezes hajlamúak (0 és -50 pont között)
• kétkezesek (ambidexterek) (0 pont esetén)
• enyhén jobbkezesek (0 és 50 pont között) – író kezük jobb, de a ballal is ügyesek és esetleg a vezető szem, vagy láb is bal lesz)
• teljesen jobbkezesek (50 és 100 pont között)

(pl. 4 balkézzel, 6 jobbkézzel végzett művelet esetén: -4-6=2 pont, 2:10×100 számítással 20% lesz a lateralitás hányados, tehát a dominancia jobbkezes.)

Egy másik módszer, hogy összekulcsoljuk a kezünket, és megfigyeljük, melyik kezünk hüvelykujja van felül. (hand closing test)

Ugyancsak megfigyelhetjük, hogy ha összekulcsoljuk a karunkat, melyik lesz felül. (arm folding test)

Megvizsgálhatjuk a dominanciát a szemek oldalirányú mozgásának megfigyelésével is. A balkezesek gondolkodás közben a velük szemben állók jobb válla felett néznek el alapesetben.

Illetve megnézhetjük, ahogy iskolaérettségnél teszik, hogy melyik szemünk (amelyikkel kulcslyukon átkukucskálunk), melyik kezünk (kilincset melyikkel fogjuk, leejtett kulcscsomót melyik kézzel veszünk fel), melyik lábunk (amelyikkel rúgunk, dobbantunk zenére illetve amelyikkel egy székre fellépünk), illetve melyik fülünk (halkan szólítva minket melyik fülünket tartjuk oda, vagy melyikhez emeljük a telefont) ügyesebb.

 

Élet bal kézzel

Bal kézzel sokszor nehézségbe ütközünk jobbkezesekre berendezkedett világunkban: az autók, eszközeink (pl. olló, kés, hámozó, hegyező, varrógép, körfűrész, klaviatúra, egér) mind-mind jobb kézre állnak. Bal kézzel nehezebben tudjuk ezeket használni.

 

Ugyancsak a nyugati világunkra jellemző balról jobbra tartó írás- és olvasásirány is nehezíti a bal kézzel írók életét. Kétféle kéztartással küzdik le jellemzően ezt az akadályt:

 

vagy kanalas tartással, felülről tartva kezüket, jobbra “húzva” a vonalakat,

vagy a görcsösebb toló kéztartással, ahol kitakarva a leírt betűket, sokszor elmázolva a

vonalat küzdenek meg az írással.

Szerencsére ma már a balkezesség elfogadott, már nincs a régen alkalmazott jobbkezességre átszoktatás az írástanításnál, amely sok-sok tanulási problémát okozott az érintett gyermekeknél, különösen a balkezes mellett balszemes és ballábas gyermekeknél: a nem domináns agyfélteke túlterheléséből, az ügyetlenebb kéz használatából adódóan emlékezettel kapcsolatos problémákat, koncentrációs zavarokat, fáradékonyságot, beszédzavart, finommotorikus zavarokat, kisebbrendűségérzést, bizonytalanságot, túlkompenzálási késztetést. Ha mégis ilyen régen átszoktatott balkezesek vagyunk, érdemes dolgozni ezen: az érzelmi regressziók felismerésével, bal kezünk aktiválásával (pl. rajzolással, eszközök bal kézzel használatával, a két agyfélteke közötti harmónia megteremtésével.

Ha gyermekünk révén vagyunk érintettek a balkezességben, a szakemberek szerint sok apró dologgal segíthetjük őt. Egyrészt abban,

• hogy kezdetektől nem jobb kézre adjuk neki a tárgyakat, hanem úgy, hogy ő választhassa ki a kezét az átvételhez,
• hogy csendben figyeljük, követjük a dominancia alakulását (ld. fenti megállapítási módszerek) és
• ha már látjuk a balkezes dominanciát, akkor azt az iskolás években segítjük azzal, hogy úgy alakítjuk ki az írásgyakorlás helyét, hogy balról kapja a fényt, a test központjától balra tudja elhelyezni a papírt, vastag íróeszközt adunk neki a görcsösséget megelőzve, később pedig ügyelünk, hogy ne mázoló tollat (pl. inkább kerámiabetétest) biztosítsunk számára.

Lehet, hogy sok dologban akadályozottabb a balkezesek élete, de vannak területek (pl. sportok,

képzőművészetek), amelyekben jellemzően ők kiemelkedők tudnak lenni, balkezességükből adódóan.

(Híres balkezes festő Michelangelo Buonarroti. A Sixtus-kápolna mennyezetfreskójának megjelenő, Ádám teremtése című alkotásában balkezesként jelenik meg Ádám is.)

(A sportokban is bravúrosak a balkezes, ballábas játékosok. Ilyen híres balos volt a legendás Puskás Ferenc is.)

 

Balkezesség a kézírásban

Egy grafológus, ha ránéz egy balkezes által készített kézírásra, hamar felfedezi benne a balkezes jegyeket (még rejtett balkezesség esetén is, jobb kézzel író személynél):

• rendezetlenebb bal margó,
• kesze-kusza, sokszor lefele tartó sorok,
• kötetlen írás,
• lassabb tempó,
• nagy szótávolságok,
• szavak közötti nagy hézagok,
• rendellenes nyomaték,
• szokatlan dőlés (a jobbkezeseknél megszokott enyhén jobbra dőlés helyett enyhén balra dőlt az írás),
• jobbról balra húzott t-áthúzások,
• elfekvő hurkok,
• ragasztások, forrasztások,
• betűtorlódások,
• balsodrás,
• alul vagy felül nyitott oválok (ld. a felső írásmintán),
• elmaradó/kampós kezdővonal,
• letört, balra tartó végvonal (önzésgörbe),
• árulkodó (pl. alulról húzott, betűbe benőtt, balra kitett – ld. felső írásmintán) ékezetek,
• jobbról balra húzott paráfok (ld. “Attila” szavas aláírást lenti mintán), kampók,
• árulkodó aláírások – pl. balra húzott paráf, balra irányuló mozdulatok (ld. az alsó írásmintán),
• betűelemek nem szokványos képzése, összekapcsolása (pl. “a” betűnél értékmérték írása először, visszamozduló befejezőmozdulatok)
• visszakanyarodó vonalak,

mind-mind arról árulkodnak, hogy más irányultságú az írómozgás, az írás vezéreltsége. Persze egy jel nem jel, ezeket összességében, összefüggésében kell nézni az írásban, de elmondható, hogy ezek balkezességre utaló jelek és megjelenésük nem bír a személyiségre utaló jelentéssel, mivel ezek az írás technikájából, a mozdulatok irányából adódnak. Ezért nem is kerülnek értékelésre egy grafológiai elemzésnél az általános szabályok szerint. (Például az elfekvő felső hurkok megjelenését az írásban nem manipuláltságként, befolyásolhatóságként vagy önállótlanságként, az írás balra dőltségét nem befelé fordulásként, nehéz alkalmazkodóképességként, a visszakanyarodó vonalakat nem önzésgörbeként, az írás kötetlenségét nem analizáló gondolkodásra utalóként értékeljük, hanem pusztán az írómozdulat jellegzetességeként. A nehezítettség ellenére szép megoldásokat azonban kiemelten pozitívan értékelhetünk balkezesség esetén pl. rendezett bal margó így nehéz körülményekhez való jó adaptációs képességként értékelődik). Ezért kéri minden grafológus már az írásminta felvételénél a balkezesség tényének, a kéztartásnak a megjelölését, hiszen az írásjellemzőket másként kell értékelni, a grafológiai elemzést  ennek figyelembevételével kell elvégezni. De az eredmény ugyanaz: egy teljes személyiségkép, benne a kézíró tudatalatti mozgatórugóinak, erőforrásainak, támasztékainak és visszahúzó erőinek feltárása … egy izgalmas önismereti utazás állomásaként.