gyermekekjogkonfliktuskezelésválás

Szülői felügyeleti jog a válási mediációs megállapodásban

Eldöntöttétek, hogy váltok. Végigfuttattátok, hogyan is tovább, hogyan is megy majd az élet külön-külön. Miket is kell végiggondolnotok a bontóper előkészítéseképpen, ha közös megegyezéssel (nem tényállásos bontással, évekig elhúzva és elmérgesítve a helyzetet) szeretnétek válni? Miről is kellhet a jog szerint megállapodnotok? Milyen kérdéseket rendez egy mediációs megállapodás?

Rendezi

  • a szülői felügyeleti jogot,
  • a gyermek(ek) állandó lakóhelyének meghatározását,
  • a kapcsolattartást,
  • a gyermektartásdíjat,
  • az esetleges házastársi tartásdíjat, és
  • a közös lakás használatának kérdéseit (vagyoni kérdéseket nem!! – azt az új, 2014-től hatályos Polgári Törvénykönyv különválasztotta a bontópertől).

Nézzük ezek közül, mit is takar a szülői felügyeleti jog! Tapasztalatom szerint ez a leginkább megfoghatatlan kérdéskör.

A szülői felügyeleti jog a régi „apai hatalom” jogintézményéből alakult, formálódott. Lényegében a szülőknek kiskorú gyermekükkel szembeni (18. éves születésnapjukig tartó) szülői jogait és kötelességeit jelenti. Szülői helyeteket biztosítja gyermeketek életében, azt, hogy gyermeketek ügyeiben szülőként dönthettek, azokban rendelkezhettek, és kötelezettségként azt, hogy gyermeketek iránt felelősséggel tartoztok. Szülői felügyeleti jogaitokat gyakoroljátok, amikor döntötök arról, hogy pl.: Milyen elvek mentén neveljétek gyermeketeket? Melyik óvodába, iskolába, melyik délutáni foglalkozásra járjon? Fényképe megjelenhet-e az iskolai honlapon? Melyik orvost válasszátok, ha beteg, és milyen kezelést kapjon? Hogyan fektessétek be ajándékba kapott vagy örökölt vagyonát? Szülői felügyeleti jogotok alapján ugyanakkor kötelesek vagytok gyermeketeket megfelelően gondozni, étkezéséről, lakhatásáról, ellátásáról, iskolába járásáról stb. gondoskodni.

A családi viszonyokat és benne a szülői felügyeleti jogot szabályozó joganyag a  szeretetteljes szülői kapcsolat, törődés, odafigyelés és a gyermekek érdeke mint leginkább védendő érték szellemiségében tartalmaz alapelveket, rendelkezéseket, iránymutatásokat. Ilyen rendelkezés, hogy gyermeketeket tájékoztatnotok kell az őt érintő döntésekről, biztosítanotok kell, hogy ítélőképessége (egyénileg más, de általában 14 éves kortól már annak tekinthető) birtokában lévő gyermeketek a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben veletek közösen dönthessen. Döntéseitek során az ő érdekeit kell előtérbe helyeznetek (!) és gyermeketek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell vennetek.

A szülői felügyeleti jog szempontjából mindkét szülő egyenlőnek tekintendő, együtt kell működniük gyermekeik érdekében és csak kivételes esetben lehet a családból egy gyermeket kiemelni.

A szülői felügyeleti jog csak nagyon szűk esetekben szüntethető meg, súlyos esetekben, például ha

a szülő felróható magatartásával (tevőlegesen, de akár mulasztással is), bizonyíthatóan! gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti vagy gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélte.

Mit foglal magában a szülői felügyeleti jog?

A szülői felügyeleti jog keretébe tartozó jogokat és kötelezettségeket a jog tételesen felsorolja, a Polgári Törvénykönyv negyedik könyvében. Eszerint a szülői felügyeleti jog elemei az alábbiak:

a gyermek

  • nevének meghatározása,
  • gondozása (= a gyermek testi épségének és egészségének megőrzése, valamint közvetlen felügyelete  – és ehhez kapcsolódóan tartózkodási helyének meghatározása – a gyakorlatban pl. a gyermek tisztántartása, ruházása, táplálása, egészségügyi ellátása, orvoshoz vitele, játszótéri felügyelete, annak eldöntése, a gyerek hol lakjon, kivel és hova mehet nyaralni, hogy délutánonként hol legyen, hogy egyedül közlekedhet-e),
  • nevelése (=a gyermek fizikai, szellemi, lelki és erkölcsi erejének kibontakoztatása, tehetségének, képességeinek, érdeklődési körének és fejlődési lehetőségeinek valamint iskolai és szakmai képességének elősegítése – a gyakorlatban például az iskola kiválasztása, egy külön szakkörre való beíratása),
  • életpályájának megválasztása (=hogy focisuliba vagy balettintézetbe írassuk, de ide tartozik a gyermek iskolájának megválasztása is),
  • vagyonának kezelése (= amennyiben a gyermek jóléte nem követeli meg másképpen, meg kell tartaniuk és a lehetőségekhez mérten szaporítaniuk kell a kiskorú gyermek vagyonát – a gyakorlatban például a gyermek megtakarított pénzének, örökölt vagyonának, ajándékul kapott ingatlanának kezelése),
  • törvényes képviselete (= a gyermek nevében „kifelé” – tehát más személyekkel, hatóságokkal szemben hatékony jogi cselekmények gyakorlása – a gyakorlatban például a gyermek nevében egy sportegyesülettel tagsági szerződés megkötése, vagy adott esetben a gyermek operációjának engedélyezése),
  • a gyámnevezés, és a gyámság viseléséből való kizárás joga.

 

A mindennapokban hogyan gyakorolhatjátok szülői felügyeleti jogotokat?
1. Szülői felügyeleti jog közös gyakorlásával, vagyis együtt, közösen döntötök a fenti kérdésekben

Alapvetően a szülői felügyeleti jogot szülőként közösen gyakoroljátok. Akkor is, ha együtt éltek, akkor is, ha külön. Ez azt jelenti, hogy közösen döntötök a gyermekhez kapcsolódó bármilyen kérdésről, szülőként jogaitok és kötelezettségeitek egyenlők. Fontos, hogy egymással együtt kell működnötök! Adódhatnak olyan sürgős, azonnali döntési igénylő helyzetek, amikor az egyikőtök hozhat döntést (pl.: baleset esetén beleegyező nyilatkozat az orvosi beavatkozáshoz). Ilyenkor haladéktalanul tájékoztatnia kell a másik szülőt erről a döntéséről. Előfordulhat – közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog esetén is – hogy vita merül fel köztetek egy kérdésben, és nem tudtok megállapodni (például abban, hogy tanulhat-e fél évig külföldön a gyermek). Ilyenkor kérelmetekre – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével – a gyámhatóság dönt, a gyermek érdekeinek figyelembevételével.

2. Egyik kérdésben mindig anya, a másik kérdésben mindig apa dönt, vagyis a szülői felügyeleti jog gyakorlását megosztjátok egymás közt

A szülői felügyelettel kapcsolatos jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését, ha külön éltek, megoszthatjátok egymás között, figyelemmel a család körülményeire, életvitelére, a gyermek igényeire. Például egyikőtöknél van a gondozás, nevelés joga, a másik szülőnél pedig a vagyonkezelés joga.

3. Csak az egyik szülő dönt, vagyis csak az egyik szülő van feljogosítva a szülői felügyeleti jogok gyakorlására

Ilyenkor minden, a gyermekkel kapcsolatos döntést a szülői felügyeleti jog gyakorlására feljogosított szülő hozza közületek. A különélő szülőt azonban ebben az esetben is megilleti a tájékoztatáshoz való jog és az együttdöntés  joga (és kötelezettsége!), tehát érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adni, vagyis a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól megfelelő időközönként tájékoztatni kell a különélő szülőt. És vannak olyan lényeges kérdések (jogszabály által felsorolt ún. „a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések”) amelyekben mint szülők mindenképpen együttdöntési jogotok és kötelezettségetek van: a gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása; a gyermek szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, a gyermek állampolgárságának megváltoztatása, a gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása. Az együttdöntés joga tehát nagyon erős, a különálló szülőt is megilleti, még ha a szülői felügyeleti jogot nem ő gyakorolja. Ez alól rendkívüli esetben lehet csak kivétel, ha valamely szülőnek – pl. objektív körülmények, a szülők egymáshoz való viszony, együttműködési készségének hiánya miatt – szülői felügyeleti jogát a bíróság az együttdöntési jog tekintetében korlátozza vagy megvonja.

 

A szülői felügyeleti jog közös megegyezéses válás esetén

Mi történik tehát a szülői felügyeleti joggal, amikor különváltok? Miben is állapodhattok meg a mediáció során?  Gyermekei(te)ket, családotokat, életviteleteket, nevelési sarokköveiteket, együttműködési készségeteket és igényeiteket ismerve megállapodhattok abban, hogy szülői felügyeleti jogotokat hogyan gyakoroljátok.

  1. Szülőkként dönthettek úgy, hogy továbbra is közösen gyakoroljátok a szülői felügyeleti jogaitokat, úgy, mint amikor még együtt éltetek. Ha ebben állapodtok meg, ahhoz, hogy ezt a bíróság is jóváhagyja majd, meg kell állapodnotok a gyermek(ek) lakóhelyében és abban, ki fogja a gyermeket gondozni (hogy például egyheti/kétheti váltott gondozásban lesz(nek) vagy az egyikőtöknél laknak) és milyen módon fogtok együttműködni. Rögzíteni érdemes azt is, hogy az egyes részjogosítványokat (ld. törvényes képviselet jogát, a gyermek vagyonának kezelési jogát, a gyámkizárás és gyámrendelés jogát) bármelyikőtök önállóan de a másik féllel egyeztetetten gyakorolja vagy együttesen gyakoroljátok vagy esetleg mindkét fél önállóan jogosult gyakorolni. A szülői felügyelet közös gyakorlása szolgálja leginkább a gyermek(ek) érdekeit, de egyben a legnagyobb együttműködést feltételezi köztetek. Ha ezt a megoldást választjátok, akkor a kapcsolattartás kérdéséről nem kell kötelezően megállapodnotok, de én javasolni szoktam, hogy ez is kerüljön átgondolásra, rögzítésre. Ez segít kialakítani a szokásokat, határokat, megalapozni a későbbi kiszámítható külön életeteket.
  1. Szülőkként megállapodhattok abban is, hogy a szülői felügyeleti jogaitokat (a fenti részjogosítványokat) megosztva gyakoroljátok.
  2. Külön élő szülőkként megállapodhattok továbbá abban is, hogy kizárólag az egyikőtök legyen feljogosítva a szülői felügyeleti jogok gyakorlására. Ebben az esetben is azonban a másik szülőt megilleti a fentebb szerepeltetett tájékoztatáshoz való jog és a gyermek(ek) sorsát érintő lényeges kérdésekben együtt kell döntenetek a továbbiakban is. (Megjegyzendő, hogy a jog rögzíti, hogy a szülők erre a megoldásra irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában él.)

Fontos, hogy az így megkötött megállapodásotokat kizárólag közösen módosíthatjátok a későbbiek során, a jogok gyakorlásának megállapodásban rögzített mértékétől és módjától egyikőtök sem térhet el!

Sokszor felmerül a kérdés, mi történne, ha nem tudnátok megállapodni és a bíróság döntene helyettetek a bontóperben. Vajon mit mérlegelne? Ha a bíró dönt, közös szülői felügyeleti jog gyakorlásáról alapból nem dönthet, hiszen egyetértés hiányában feltételezhető, hogy a jövőben sem fogtok tudni egymással a szükséges mértékben együttműködni, tehát egyikőtökhöz teszi a jogok gyakorlását vagy megosztja köztetek. A bíró a gyermek érdekét kell, hogy középpontba helyezze, meg kell vizsgálnia minden körülményt, ami a gyermek életét érinti. Nem igaz, hogy mindenképpen az anya javára dönt, hiszen sok-sok tényezőt figyelembe szokott venni (általában a korábban hatályban lévő 17. számú irányelvben rögzített szempontok mentén, amely, habár már nem hatályos, hiszen a korábbi Ptk. idején készült, de a bírói gyakorlatot még mindig meghatározza).

Mérlegeli

  • a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülők iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését. A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak van elsődlegesen jelentősége és nem a lakóhelynek!
  • a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére (alkalmatlanságot bizonyító tényként értékeli a bíróság, ha valamely szülő erőszakkal, vagy más jogellenes magatartással tartja magánál vagy folytonosan új pereket indít, hogy a gyermek az „övé legyen”, itt érdemes kitérni arra, hogy a házastársi hűség megsértését mikor értékeli a bíróság alkalmatlanságot bizonyító ténynek: mindkét fél magatartását, a megcsaláshoz vezető okokat mérlegelve csak akkor értékelhető alkalmatlansági bizonyítékként, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre.)
  • a szülők nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket.
  • a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását , azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága, iskoláztatása melyik szülő környezetében van jobban biztosítva.
  • gyermek nemét és életkorát, bár ez csak az ügy valamennyi körülmények egymással összefüggésben történő vizsgálata során értékelhető, különösen azzal kapcsolatban, hogy a gyermek nemére és korára melyik házastárs mutatott több és jobb nevelési készséget.
  • A testvéreknél arra összpontosít, hogy a testvérek maradjanak együtt és csak különleges, indokolt esetben születhet olyan döntés, hogy szétválasztják őket, de ekkor is gondoskodni kell, hogy a gyermekek egymással rendszeresen érintkezzenek.

 

Összességében a szülői felügyeleti jog egy rendkívül széles szabályozási terület, sok mindent felölelve, az itt bemutatott szabályok csak egy kis szeletét teszik ki.

Fontos tudatosítani, hogy a gyermekek érdekei a legfontosabbak: ahhoz, hogy egészséges személyiségekké váljanak, megfelelő szülői háttérre van szükségük, és ezért fontos, hogy szülőként az ő szempontjait minden fölé helyezve, az ő érdekében meg tudjatok egyezni és le tudjátok fektetni az életetek, benne szülői együttműködésetek további, sok-sok év során irányadó kereteit, benne az átgondolandó szülői felügyeleti jogot érintő kérdésekkel.

 

Kövessétek az oldalt, legközelebb a válási megállapodás egy másik elemével, a kapcsolattartással foglalkozunk!

 

Fotó forrása: www.freepik.com

A mediáció nemcsak egy hatékony alternatív konfliktuskezelési módszer, hanem számomra több: szemléletmód, kommunikációs stílus, a mindennapokban alkalmazható konfliktuskezelés. Blogom ennek szellemében mediációs szemüvegen át néz rá a világra, fontos szerepet adva az önismeretnek.

 

Donec ut elementum ut Curabitur risus accumsan