gyermekekjogválás

Kapcsolattartás a válási mediációs megállapodásban

Előző bejegyzésemben arról olvashattatok, miket is kell végiggondolnotok a bontóper előkészítéseképpen, ha közös megegyezéssel, mediációt igénybe véve szeretnétek válni, illetve részletesen foglalkoztunk a szülői felügyeleti jog kérdésével.

Ahogy a bejegyzésben is olvashattátok, egy mediáció során készülő megállapodás előkészítésekor az alábbi területeket érintően gondoljuk végig a válás után tervezett életeteket:

  • hogyan gyakoroljátok a továbbiakban szülői felügyeleti jogotokat,
  • hol lesz a gyermek(ek) állandó lakóhelye,
  • hogyan történik a kapcsolattartás,
  • lesz-e és mennyi a gyermektartásdíj, ezt hogyan rendezitek,
  • van-e házastársi tartásdíj iránti igény, mennyi és hogyan rendezitek, és
  • hogyan lesz a válás után a közös lakás használata (vagyoni kérdéseket nem érinthet a bontóper, tehát ezekről beszélhetünk, de a mediációs megállapodás e tekintetben nem kerül értékelésre a bontóperben!! – ti. a vagyoni kérdéseket az új, 2014-től hatályos Polgári Törvénykönyv különválasztotta a bontópertől).
Nézzük, mit kell tudni a KAPCSOLATTARTÁSRÓL!

A kapcsolattartás alatt azt kell érteni, hogy válás után a különélő szülő (de például a nagyszülő, illetve a gyermek nagykorú testvére is) hogyan tartja a kapcsolatot gyermekével, milyen formában, milyen rendszerességgel, milyen kereteken belül. Itt gondolni kell egyrészt a személyes találkozásra, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről való rendszeres, meghatározott időtartamra történő elvitelére, a gyermekkel időszakonként, elsősorban oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétre, külföldre való elvitelére, másrészt a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására (pl. informatikai és telekommunikációs eszközökön keresztül vagy levelezés, ajándékozás illetve csomagküldés formájában).

Természetes igény a részetekről is szülőként, hogy ha még a kapcsolatotok meg is romlott és a külön utat választjátok, szülőként jelen tudjatok lenni továbbra is gyermeketek életében, figyelemmel kísérhessétek fejlődését, kapcsolódni tudjatok vele, vagy akár újrakapcsolódni, rendbetenni a kapcsolatotokat, jó szülője lenni, szeretetteljes, közeli kapcsolatban maradni.

Ez gyermeketeknek is alapvető érdeke, ez szolgálja egészséges személyiségfejlődését. Mindkét szülő aktív jelenléte. A különböző nemzetközi egyezményekkel összhangban hazai jogunk is rögzíti a gyermekek alapvető jogaként, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn.

Ez egyben kötelezettséget is ró a szülőkre: az együtt élő szülő (vagy más személy) köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani, a külön élő szülőnek pedig kötelessége, hogy gyermekével rendszeresen érintkezzen. Az a szülői felügyeletet ellátó szülő, aki akadályozza a másik szülővel történő kapcsolattartást, vagy az a különélő szülő, aki nem él a kapcsolattartás lehetőségével, megsérti a szülői kötelességét.

A szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban való megállapodást a Polgári törvénykönyv közös szülői felügyeleti jogban való megállapodás esetén nem teszi kötelezővé, de ettől függetlenül érdemes kidolgozni (még váltott, akár kétheti gondoskodás esetén is) ezt is közösen, hiszen keretet ad életünknek, ez lesz a „batyunk” egy esetleges újabb családalapítás esetén. Jó végiggondolni mindent.

A kapcsolattartás területén belül jó, ha megállapodunk azokban a kérdésekben, amelyről a bíróság vagy a gyámhatóság szokott ezzel kapcsolatban dönteni (sokszor a Legfelsőbb Bíróságnak az új Polgári Törvénykönyv óta már nem hatályos, de a gyakorlatot még mindig meghatározó 17. sz. irányelve alapján), az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is meghallgatva:

  • a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, külön kitérve a folyamatos és az időszakos kapcsolattartásra (Például, hogy a különélő szülő minden második hét péntek 16 órától vasárnap 18 óráig viszi el a gyermeket, akár hétköznap adott délutánokon, estéken tölt vele időt. Vagy a tanítási szünetekre, illetve az óvodai bezárásokra vonatkozóan például, hogy fele-fele időtartamban tölti a gyermek a szünidőt az egyik és a másik szülőnél, melyről minden év május 31-ig megállapodnak, vagy ha nem, akkor az első két hetet Anyával, a második két hetet Apával és így tovább, hogy például a páros ünnepek első napját az Anyával, a második napját az Apával tölti, vagy konkrétan, Húsvét hétfőt hol, a Szentestét, Karácsony első és második napját hol – akár meg is lehet osztani bizonyos napokat – jellemzően a december 24-ét. Vagy páratlan évben és páros évben más-más szabályt hozni, hogy igazságosnak érezzétek, mindkét szülő nagyobb családjához is tudjatok igazodni. Végiggondolni azt, hogy a gyermek szülinapját hogyan ünneplitek ezután, Apa és Anya együtt? Meg lehet állapodni abban is, hogy például „Az Anya az Apának korlátlan kapcsolattartást biztosít azzal, hogy személyes kapcsolattartást az Apa a kívánt időpont előtt legalább X órával jelzi az Anya felé. Ezen túlmenően felek törekednek arra, hogy a gyermekek az apával igényük és szükségleteik szerint időt tölthessenek”.
  • a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről (óra és perc pontossággal!) és módja (például személyesen, a gyermekkel élő szülő mindenkori lakóhelyén, vagy valamely semleges helyen),
  • a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, annak teljesítéséről (meddig, milyen formában – ez fontos ahhoz, hogy a másik úgy tudja az életét szervezni, hogy ez ne lehessen egy konfliktusforrás),
  • az elmaradt kapcsolattartás pótlásának módjáról (például utólag, a felek megállapodása szerint, ennek hiányában pedig az akadály megszűnését követő héten azonos időtartamban kerül pótlásra).
  • esetleg a gyermek elvitelével felmerülő kiadásokról (általában ezek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik, de eltérően is megállapodhattok – ez főleg akkor érdekes, ha messzebb költöztök egymástól).

Minden családra egyedi megoldást kell kidolgoznunk, figyelembe véve a kiskorú gyermek(ek) és a szülők érdekeit, a kiskorú(ak) életkorát, nemét, elfoglaltságát, a lakóhelyek, az iskola távolságát, a szülők és a gyermek közötti érzelmi kapcsolatok mélységét, a szülő-gyermek kapcsolat jellemzőit, a kapcsolattartásra jogosult egészségügyi és anyagi helyzetét.

 

Fontos, hogy olyan megállapodás szülessen, amely megfelel a gyermek érdekének, és a kapcsolattartás céljának. A bíróság ugyanis ezt fogja vizsgálni ahhoz, hogy jóváhagyja az egyezség ezen pontját.

 

Ha bármi kérdés felmerülne, vagy szeretnétek, hogy válásotoknál mediátorként támogassalak benneteket, keressetek bátran!

 

Következő bejegyzésemben a mediációs megállapodás egy következő pontjával, a gyermektartásdíjjal foglalkozom majd. Kövessétek figyelemmel, ajánljátok másoknak, akiknek segíthet!

 

Fotó forrása: www.freepik.com

A mediáció nemcsak egy hatékony alternatív konfliktuskezelési módszer, hanem számomra több: szemléletmód, kommunikációs stílus, a mindennapokban alkalmazható konfliktuskezelés. Blogom ennek szellemében mediációs szemüvegen át néz rá a világra, fontos szerepet adva az önismeretnek.

 

dolor. suscipit in quis Lorem Praesent risus. adipiscing mi,