A mediációról

A mediáció (békéltetés, közvetítés) a meditációval ellentétben egy konfliktuskezelési eljárás, a vita békés rendezésének útja, amely önkéntes választáson alapulva, mediátori közreműködéssel minden fél érdekét érvényesítő megoldást eredményez.

Többféle mediátor iskola létezik. Más-más technikákkal, folyamattal, eszköztárral találkozhatunk ennek megfelelően. Van, ahol együtt ülnek le a felek a kezdetektől és a konfliktusokat beszélik át pontról pontra.

Mesteremtől, Nagy Zsókától egy speciális, hosszú évek tapasztalata alapján kifejlesztett módszert sajátítottam el, amelyben a problémák helyett a kapcsolat értékeire koncentrálunk, hiszen a konfliktus a kapcsolat betegségének a következménye, így magát az alapot kezeljük, ott keressük az elakadásokat.

Ehhez először egyénileg találkozom a felekkel, annyiszor, amennyiszer igénylik. Általában 2-4 ülés szokott elegendő lenni. Ilyenkor lehetőség van nyíltan, őszintén elmondani a legbensőbb érzéseiket, titkaikat, félelmeiket, vívódásaikat. Praxisomban egyedülálló módon lehetőség van grafológiai mélyelemzéssel és Kapcsolatleltárral is keresni a válaszokat, tudatosságot szerezni.

A következő lépés az egyeztető beszélgetés, amikor mindketten jelen vannak, de nem az érzelmekről van szó, hanem konkrétumokról, hogy mit szeretnének, hogy bekerüljön a megállapodásba, hogyan képzelik el a jövőjüket.

Aztán sor kerül a mediációs ülésre, ami 5-6 órán át tart. Olyan, mint egy ünnep. Az egyik fél háttal ül, csendben, egy jegyzetfüzettel, róla beszél a másik, másfél órán keresztül. Elmondják egymás értékeit, hogy mit köszönhetnek a másiknak, mit tanultak önmagukról a kapcsolatban, visszaemlékeznek a kapcsolat fénypontjaira, eljegyzésre, az esküvőre, a családdá válásukra. Mesterem szavaival élve: „A párok a legmélyebb válságban vannak, de ez hihetetlen balzsam a szívüknek. Fontos, hogy amit az utóbbi időben leromboltak egymásban, azt most újraépítsék. Ez azért is lényeges, mert a gyerekeik a veszekedések során azt élték meg, hogy egy rossz házasságba születtek, és értéktelenek. Az, hogy a szülők rehabilitálják a jó időszakot, a gyerekek számára is érezhető.”  Az egyéni beszéd után szembefordulnak egymással, és megkérdezem tőlük egyenként, hogy mi a személyes felelősségük a kialakult helyzetért? Mit kellett volna másként csinálni, milyen tanulságot visznek magukkal? Érdekes, hogy a válasz ilyenkor önmaguknak is szól, mi az, amit a következő kapcsolatukba már nem visznek tovább.Aztán kapnak egy óra szünetet, hogy sétáljanak, ebédeljenek, és gondolják át, hogyan tovább.

Sok házasság megfordul itt.

Három lehetőséget ajánlok.

• Az első, hogy párkapcsolati mediációval megnézzük, vannak-e még érzelmi tartalékok, mert ha olyan szintre tudjuk hozni a kapcsolatukat, amelyben mindketten boldogok, akkor érdemes. Ehhez végigvesszük, milyen kölcsönös vállalásokat tudnak megfogalmazni mindketten, milyen lépéseket tesznek egymás felé.
• Ha azt mondják, már nem visszafordítható a dolog, akkor felajánlom a próbaválást, ami tulajdonképpen ugyanolyan, mint egy mediációs válási szerződés. Mindent pontosan meghatározunk, azt is, hogy heti hány órát szánnak egymásra, tehát nem megszakítják a kapcsolatukat, hanem újradefiniálják. A felek eltávolodnak egymástól, kilépnek a megszokott mindennapokból, amikben eddig a viták voltak. A gyerekek a fészekben maradnak, de a szülők heti váltásban nevelik őket.
• Ha mégis a válás mellett döntenek, akkor pedig megírjuk a megállapodást, ami a bíróság számára is elfogadható. Emellett garantálja, hogy békében élnek majd a jövőben, hiszen a mediáció során olyan technikákat sajátítanak el, amelyeket a későbbi problémáknál sikeresen alkalmazhatnak.

A mediáció ezzel lezárul, de a párok kezét nem engedem el, életük alakulását figyelemmel követem.

Ha felmerültek benned a válással, a mediációval vagy a fentiekkel kapcsolatosan további kérdések, ITT találsz válaszokat.